Erkélyek hőhíd nélkül Takarékoskodjon az energiával

A növekvő energia árak és a szigorodó épületfizikai követelmények növelték az érdeklődést az energiamegtakarítás és a költségtakarékosság iránt. Az energiamegtakarítás igénye olyan gépészeti technológiák megjelenését eredményezte, ahol a hagyományos energiahordozók fogyasztása nullára vagy minimálisra csökkent. A csökkent energia felhasználás csak a hőszigetelések minőségének, mennyiségének és hatékonyságának jelentős növekedésével együtt valósítható meg.

Az épületek fokozott hőszigetelése viszont megnövelte az úgynevezett problémás csomópontok – a hőhídak befolyását. A lakóépületeknél az egyik legismertebb hőhíd az erkély csatlakozási vonala az épülethez.

Az épület és lakástulajdonosok viszont nem akarnak lemondani ezekről a szerkezetekről, mivel az erkély növeli az épület komfortját, meleg időszakban megnöveli a lakóteret a szabad tér irányában, vagy éppen árnyékoló funkciójukkal fontos szerepük van az épület energetikai viszonyaiban.

Az erkély vonalában kialakuló hőhíd ellen hagyományosan a lemez „körbe szigetelésével" védekeznek. Azonban mind gyakorlati tapasztalatok, mind hőtechnikai számítások igazolják, hogy ez az erkély és a fal csatlakozási vonala továbbra is az épületet körülvevő hőszigetelő burok egyik leggyengébb pontja marad. Miért van az, hogy a hőszigetés beépítése ellenére sem sikerül a gondot megszüntetni? Ennek oka, hogy itt két hőhíd típus is egyszerre jelentkezik! Az erkélylemezt körülvevő hőszigetelő felület esetén, egy keskeny sávnyi homlokzati felülethez egy óriási lehűlő felület tartozik, ez a „geometriai hőhíd". A másik a „szerkezeti hőhíd" ami azt jelenti, hogy a jó hőszigetelő fal helyett itt betonacélokat tartalmazó beton sáv van, ami nem hőszigetelő.

A probléma egy egyszerű ötlettel orvosolható: válasszuk le a problémás szerkezetet az épületről! Ezt nevezik hőtechnikai elválasztásnak, amikor egy hőszigetelő teherhordó szerkezet (Schöck Isokorb®) kerül beépítésre az erkély és a fal vonalába. Ezzel rögtön meg tudjuk szüntetni a fűtött és lehűlő felületek arányának különbségét, vagyis nincs geometriai hőhíd. Így az épület külső hőszigetelő burka az erkély vonalában is folyamatosan tud haladni, nem kell a nagy tömegű erkély vasbeton lemezét a lakással együtt fűteni. Kevesebb fűtési energiára van szükség, és nincs lehűlő falfelület a helyiségben, mely később páralecsapódáshoz, majd penészesedéshez vezet. További előny még, hogy a hőszigetelés láthatatlan marad, vagyis sokkal vékonyabb, erkélylemez jelenik meg a homlokzaton.

Az Isokorb® elem tehát egyszerre 2 funkciót lát el: hőszigetel és statikailag tartja az erkélylemezt.

Az Isokorb® elem részei:

• 8 vagy 12cm vastag Neopor hőszigetelés
• az alsó övben fellépő nyomóerő ellen beépített speciális nyomólapok
• a kialakuló igénybevételeknek megfelelő vasalás, amely a korrózó által veszélyeztetett helyeken rozsdamentes acélt tartalmaz

A gyártás során felhasznált rozsdamentes betonacél nemcsak a hosszú élettartam  szempontjából szükséges, hanem hőtechnikai szempontból is fontos szereppel bír. Sokan nem tudják, hogy a rozsdamentes betonacél hővezetése 4-szer rosszabb a hagyományoshoz képest. Mivel a hőhídmegszakító elemek hőszigetelő képességét döntően az alkalmazott vasalás (anyaga és mennyisége) határozza meg, könnyen belátható, hogy hagyományos betonacél használatával nem lehet számottevő javulást elérni az elemek hőtechnikai paramétereiben. A 12 cm vastag Isokorb® XT típusok a németországi Passzivház Intézet (PHI Passivhaus Institut) minősítésével is rendelkeznek.

Az Schöck Isokorb® elemeknek számos típusa van, már nemcsak vasbeton szerkezetek, hanem acélszerkezetek is elválaszthatók az épülettől.

A hőszigetelő tartóelemek beépítéséhez és tervezéséhez a Schöck cég honlapján típus csomópontok jelentek meg dwg formátumban, melyeket le lehet tölteni, és esetlegesen a tervezéshez fel lehet használni.

A statikus tervezők számára méretezési program áll rendelkezésre, amellyel az Isokorb® kapcsolatok könnyen számíthatók.